Hatvannyolc éve vált önálló településsé Csólyospálos, de a két településrész Csólyos és Pálos krónikája évszázadok óta együtt íródik. Hosszú az együtt megélt történelmük a szomszédos településekkel  Majsával vagy épp Félegyházával  is.

Csólyodspálost, mint „régészeti nagyhatalmat” is megismerhette a hétfői Szomszédolás közönsége a Szent István Otthonban. A település történetét feldolgozó, tudományos alaposságú könyvet – amiről később kiderült, hogy az önkéntes tűzoltók kimaradtak – ismertető Nyerges Benjamin, is szólt az ott talált gazdag avar-, és honfoglalás kori leletekről  és azokról az időkről, amikor a csólyosiakat és a pálosiakat is Majsán anyakönyvezték és a falu népe is vasárnaponként Majsára járt misére.

A csólyospálosi templom történetét feldolgozó könyvben – amit 2009-ben a templom 70. születésnapjára adtak ki – is olvasható: „az év nagyobb ünnepein Majsról „hoztak” papot, aki valamelyik tanyai iskolában tartott misét.”

 Hogy mennyire fontosnak tartják a ma ott élő elődeik tiszteletét az is bizonyítja, hogy némi svájci tőke segítségével, de a tárgyi kultúra elemeinek egy helytörténeti gyűjteményt is avattak, aminek létrejötte Sisák Mihály gyűjtőmunkájának köszönhető elsősorban. A falu „nagyra nőtt fia” Dr. Fodor Ferenc etnográfus-muzeológus is beszélt a daliás időkről, amikor 1922-ben, majd a rendszerváltoztatás hajnalán 1989. február 11-én, az országban elsőként megalakult a helyi gazdakör. A szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa szólt az eltűnőben lévő hagyományokról: a tanyai sátras lakodalmakról, a komatálakról vagy éppen a virrasztókról, a háztól történő temetésekről.

Csólyospálos legújabb kori történetét a birkapörkölt illata lengi körül, amiről Á. Fúrús János polgármester gyakran hangoztatja, náluk főzik a legjobban a világon. A titka is egyszerű ott valóban pörkölik a húst, amit saját levében rotyogtatnak, s vizet nem adnak hozzá. Tizenegy éve, július utolsó hétvégéjén ünnepnapokat is szerveznek a bográcsos étek tiszteletére, habár most fájón vették tudomásul, hogy egyelőre csak a karcagi birkapörkölt lett a hungarikum. Hogy a pogácsát is finoman készítik a csólyospálosi asszonyok, bebizonyították a magukkal hozott kóstolóval.

A Csólyos és Pálos közötti versengés a sportban is, mert a hagyományteremtő céllal megrendezett első falusi derbyt még tizenhat követte és most éppen 9-8-ra vezetnek összesítésben a csólyosiak.

A pacsmagkőnek különleges és fokozottan védett bemutatóhelyét is megtalálni a falu határában, amit külföldi egyetemisták is gyakran tanulmányoznak. Balázs Réka, a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa beszélt az ottani földtani bemutatóhelyről, a házak, templomok alapjául szolgáló réti mészkő jelentőségéről.

A szomszédolók bemutatkozásáról a jó hangulatot teremtő folklór sem hiányzott, ami a „gyüttmentekből” és őslakosokból álló Tamburás Együttesnek volt köszönhető.

No Comment

Minden vélemény számít!

Previous post

Éjszakai tragédia a jászszentlászlói paradicsomfesztiválon: meghalt egy fiatalasszony

Next post

Ötven millió forint az 56-os Múzeum felújítására