“Azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak”. A kormánypárti képviselő parlamenti felszólalását óriási felzúdulás követte, amelynek előzménye az volt, hogy a kormánypárt elvetette a családon belüli erőszak önálló Btk.-tényállásá nyilvánítását. Az országos felháborodást követően annak jártunk utána, mi jellemzi a családon belüli bántalmazást Kiskunmajsán.

Egy 29 éves nevelő apa 13 éves nevelt kislányát már két éve zaklatta szexuálisan: a kislányt nem engedte a barátaival játszani, nem mehetett el iskolai rendezvényekre, osztálytársaihoz, ha nem elégítette ki őt kézzel.  Az édesanya nem vett észre semmit, mivel az élettársa akkor közeledett a lányához, amikor délutáni műszakban dolgozott, a kislány – életkorának megfelelően – nem mert szólni senkinek.  Az esetre úgy derült fény, hogy a nevelő apa eldicsekedett tettének egy ismerősével, aki feljelentette őt.

Egy másik esetben, amelyről szintén a megyei hírportál, a baon.hu számolt be, az ugyancsak élettársi kapcsolatban élő apa rendszeresen verte az édesanyát, kisfiát üvöltve szidta, ha valamit nem az elvárásai szerint teljesített, s mint később kiderült, kislányával, aki akkor kilencéves volt, nem egy alkalommal fajtalankodott is. A férfit Kecskeméten nyolc év fegyházra ítélték, amellyel egy több éves földi pokol ért véget. A pár 10 évig tartó kapcsolata akkor romlott meg véglegesen, amikor a férfinak éveken keresztül nem volt munkája, a család jövedelmét viszont elitta és eljátszotta. A férfi végül elköltözött, de ezután is zaklatta, fenyegette a családot, míg nem az édesanya feljelentette.

A bevezetőben említett két Bács-Kiskun megyei eset tipikusnak mondható: megtalálhatók bennük mindazok a jegyek, amik a családon belüli bántalmazást jellemzik. Például a rejtettség, éveken keresztül zaklatta nevelt lányát az apuka, mielőtt kiderült volna tette, s már az is eredménynek tekinthető, hogy egyáltalán kiderült, illetve a másik esetben az anyuka hosszú évekig tűrte az élettársa agresszív viselkedését, s csak akkor lépett, amikor már végképp elviselhetetlenné vált helyzetük.

A bántalmazottak évekig tűrnek

A kiskunmajsai Menedék Alapítvány szakemberét  arról kérdeztük, mekkora a bántalmazottak tűrőképessége, meddig maradnak a bántalmazások ellenére a családban. Antal György, a Menedékváros Családok Átmeneti Otthona intézményvezetője tapasztalata szerint a   legeslegutolsó pillanatig. A dráma előtti órákig, percekig. Ekkor fordulnak leginkább segítségért, de az akár éveket is felölelhet, ameddig valaki eljut idáig.

A fordulópontot általában az jelenti, amikor a bántalmazás a gyerekre is áttevődik: – Nagyon sokszor úgy jut el a családon belüli bántalmazás a gyerekekig, hogy kezdődik az asszonyveréssel, így hétköznapi nyelven fogalmazva, aztán majd folytatódik a gyerekkel – magyarázza a folyamatot Antal György, aki arra is kitér, mi lesz később ezekkel a gyerekkel: – Ha a gyerek úgy nő fel, hogy nem lát másik példát, hogyan kell megoldani egy konfliktushelyzetet, s majd ő maga is ezt fogja gyakorolni. Ha ő azt látja, hogy az anyát az apa bántalmazza, s talán még azt is hangsúlyozza, hogy ő nem szeretne ilyen lenni felnőttként, de mégis ezekhez az eszközökhöz fog nyúlni később, mert nem látott mást.

– Berögzül egy minta a gyerekben, és ezt a sémát viszi tovább, így felnőtt korában nem lesz képes egy egészséges modell alapján működő családot fenntartani. Nem tudja, hogy milyen egy egészséges anyakép, egy egészséges apakép, aminek az a következménye, hogy a saját gyerekeinek sem lesz képes ezt felmutatni – ezt már Terbéné Cserháti Judit a Menedékváros Családok Átmeneti Otthona családgondozója mondja, akinek szavait a Kistérségi Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Intézmény vezető családgondozója, Fürdősné Magyar Nóra is megerősítette: – Ezeknél a problémás családoknál megfigyelhető, hogy a felmenők továbbviszik ezeket a mintákat, tehát előzőleg is már így éltek. Ebből nagyon nehéz kikerülni.

Titokban marad

A Gyermekjóléti Szolgálatnál arról beszélgettünk a családgondozókkal, mennyire jellemző Kiskunmajsán a családon belüli erőszak. Ezt borzasztóan nehéz megítélni – tudtuk meg -, mivel az esetek nagy része nem kerül napvilágra, a családon belüli bántalmazás eseteinek mintegy nyolcvan-kilencven százaléka rejtve marad. S hiába látják a nyilvánvaló jeleket, ha a bántalmazott nem tesz hivatalos bejelentést, ők nem tudnak lépni – így a családon belüli bántalmazás esetszámai messze nem a valóságot tükrözik.

A kiskunmajsai szakemberek tapasztalatai szerint a családon belüli bántalmazás Majsán elsősorban a a nyolc általánost vagy annál kevesebb osztályt végzettek közt gyakoribb, bár tudnak olyan majsai esetekről is, ahol abszolút tanult embereknél fordul elő a fizikai bántalmazás.

Abban mindkét intézmény szakemebereinek véleménye megegyezik, hogy elsősorban a nők a veszélyeztettek, az élettársak, feleségek, édesanyák. Ügyfélköre szerint a Gyermekjóléti Szolgálat elsősorban a gyerekekkel foglalkozik, Vasné Vörös Kitti családgondozó elmondása szerint náluk inkább a verbális bántalmazás a jellemző.

Terbéné Cserháti Judit a Családok Átmeneti Otthonában elsősorban azokkal az esetekkel találkozik, ahol az anyákat érinti a családon belüli bántalmazás, elmondása szerint amikor annyira elmérgesedik a helyzet, hogy már a gyereket fizikai atrocitás éri, akkor próbál az anya kilépni a szituációból és segítséget kérni – de ez, ahogy már volt róla szó, akár évek is lehetnek.

Kiváltó okok

A családon belüli bántalmazás kiváltó okairól Terbéné Cserháti Juditot és Antal Györgyöt kérdeztük:

Terbéné Cserháti Judit: Az egyik, amiről már szó volt, a rossz minta, s egyre inkább az elszegényedés. Az értékek hiánya, a gyerek nem kap egy olyan értékrendet a családon belül, amit követni tudna, ami kihat a szocializációjára is, nem tud a társadalom egészséges részévé válni.

Antal György: A pénz. Nem feltétlen a pénz hiányáról van szó, hanem inkább a beosztásáról. Feszültség akkor keletkezik általában a családon belül, amikor a hónap végén vagy közben elfogy a pénz. Az más kérdés, hogy miért, mert elmegy kocsmázásra, vagy mert a gyereknek mindent meg akarunk adni erőn felül is, hogy két végletet említsek, nem ezen van a hangsúly, hanem a jövedelem rossz beosztásán, ami gyakran szintén visszavezethető arra, hogy nincs előttük más, tanult példa. És amikor elfogy a pénz, következik a verbális vagy fizikai erőszak.

Melyikből könnyebb felállni?

Antal György: A fizikai bántalmazással általában azért együtt jár a verbális. A verbális bántalmazás nem mindig jelent fizikait. Amikor a kettő együtt jelentkezik, az a legsúlyosabb, de bizonyos esetekben a verbális hatásaiban sokkal súlyosabb lehet, mert a bántalmazott énképére hat.

Terbéné Cserháti Judit: Ezekben az esetekben mutatkozik meg például, hogy a probléma megoldó képesség és egymás felé irányuló türelem hiányzik ezekből a családokból, ami az egészséges családkép hiányára vezethető vissza. Ezekben a családokban hiányzik az a tanult tudás, amivel az ilyen helyzeteket meg tudnák egymás között oldani, meg tudnák beszélni, a tehetetlenségüket fejezik ki a bántalmazással. Ez egy pótcselekvés, ami akkor kezd működni, amikor nem tudják a kommunikációs csatornákat használni, megbeszélni, átbeszélni a problémákat.
Egy ilyen családban a bántalmazott általában úgy tekint magára, hogy ő semmire sem jó. Elhiszi magáról, hogy ő képtelen egyedül fenntartani a családot, a bántalmazó ezt gyakran hangoztatja is: Te nélkülem semmi sem lennél. Te nélkülem semmire nem jutnál. Az évek alatt ezt el is hiszi az anyuka, megváltozik az énképe. Ebben pszichológus tud segíteni, de ez nagyon nehéz feladat egy huszon-, harminc-, negyvenéves anyukánál, ezért többnyire vissza is mennek a bántalmozójukhoz.

Antal György: Nem feltétlen tőlünk, elképzelhető, hogy innen elmennek máshova, és majd csak évek múltán, de csak visszamennek.

Ebben az is szerepet játszik, hogy a bántalmazottak anyagilag függő helyzetben vannak a bántalmazótól?

Terbéné Cserháti Judit: Ez sok esetben éppen fordítva van, a bántalmazó van anyagi függésben bántalmazottól, és éppen azért van újabb feszültség, amikor a bántalmazott elmegy, mert megszűnik a pénzforrás. Viszont ebben az esetben van esélye az anyukának új életet kezdeni, de csak akkor, ha talál munkát, elegendő jövedelmet. És egy csoportot, közösséget, amely támogatja őt, ahonnan segítséget kap.

Sikertörténetek a praxisból

Egy észak-magyarországi város mellől érkezett bántalmazás miatt Kiskunmajsára egy anyuka, a kilencéves lányával együtt. Az apuka megtudta, hogy a család ide szökött előle, s az érkezésükre 4-5 hónapra eljött őket meglátogatni. Később eljött többször is, s olyan jó viszonyt alakított ki az anyukával, hogy az egy alkalommal magára merte hagyni a kislányt vele. Ezt az apuka abban a pillanatban kihasználta, s magával vitte, majd feljelentette a Családok Átmeneti Otthonát, hogy megerőszakolták a kislányt. Ez azt jelentette, hogy ameddig a rendőrség ezt ki nem vizsgálta, az anyuka nem is láthatta a gyereket. A kislányt elvitték nőgyógyászatra, pszichológushoz, három-négy hónap alatt derült ki, hogy semmi ilyesmi nem történt. Csak ezt követően kezdődött el a hónapokig húzódó elhelyezési tárgyalás, az egész eljárás másfél évig tartott. Az anya végül megkapta a kislányt, visszaköltözött a lakhelyére –  az apuka azóta egyszer nem ment el a gyerekhez. Közben talált magának egy másik asszonyt, aki szült neki gyereket, az anyuka közben szintén megtalálta a párját, és boldog párkapcsolatban él.
Egy másik eset épp fordítva volt, miután az anyuka Kiskunmajsára került, az apuka ismét elkezdett neki udvarolni: eljárt hozzá, meglátogatta, elvitte vacsorázni, tehát gyakorlatilag újra kezdték a kapcsolatukat. Aztán összeköltöztek egy másik városban, és azóta is együtt vannak.

Esély az újrakezdésre

A beszélgetésünk során az derült ki, hogy nagyon kevés eset zárul pozitív végkifejlettel.  – Ezekben az esetekben az kellett, hogy az apa kiszakítsa magát abból a környezetből, amelyikben ő kocsmázott, a haverokkal a bulizott. Ez nem mindig sikerül, van olyan is, hogy nem tudnak a társaságtól elszakadni, és akkor az újrakezdés nem fog működni – magyarázta Antal György.

A gyerekek esete teljesen más: A családból kiemelhetik ugyan a gyereket, ha áldozattá válik, enyhébb esetben védelembe veszik, azaz magatartás szabályokat írnak elő mind a szülő mind a gyermek részére, de ezek sikere nem a gyerektől, hanem a körülményektől függ: – Az átmeneti nevelésnél az elhelyezés hosszadalmas, akár több hónap is lehet, annyira kevés a nevelőszülő  vagy az otthon Bács-Kiskun megyében – magyarázza Vasné Vörös Kitti. – A nevelőszülőkhöz való elhelyezés sikere attól is függ, hány éves korában kerül el a bántalmazó családtól a gyermek, meddig marad, milyenek a nevelőszülők. Minél tovább maradnak, minél kisebbek voltak, amikor elkerültek, annál nagyobb rá az esélyük, hogy ne a régi, hanem egy új mintát látva nőjenek fel. De közben persze nagy többségben, bármilyenek is az otthoni körülmények, ragaszkodnak az édes szüleikhez. És ez teljesen érthető is.

Segítség

Telefonon az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat ingyenes segélyvonalát lehet hívni: 80/20-55-20.
Pszichológus ingyenes segítségét a Kistérségi Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Intézménynél lehet kérni, időpontot az intézmény munkatársainál lehet egyeztetni.

A bántalmazó marad a lakásban

A Családok Átmeneti Otthonában olyan esetekről is tudnak, amikor az átmeneti otthonba elhelyezett áldozatok bántalmazója az áldozat saját tulajdonú ingatlanában maradhat. Jogszabállyal kellene szabályozni, hogy ez ne történhessen meg. A jogi környezet más esetben is meghatározza munkájuk hatékonyságát: mivel nincs olyan eszköz a kezükben, amellyel a segítséget kérők későbbi életútját figyelemmel kísérjék, ha valaki kilép az ellátó rendszerből, nyoma veszik, s csak akkor bukkan fel ismét a rendszerben, ha ismételten bajba kerül – nem egy esetben már későn. Eleve évek telhetnek el, ameddig a szakhatóságok lépni tudnak, és nagyon sokszor az derül ki, hogy a tragédiákat el lehetett volna kerülni, ha a szakmának több lehetősége van a beavatkozásra – hogy hol van ez a határ azon lehet vitatkozni, de az már egy másik kérdés.

A Gyermekjóléti Szolgálatnak sincsenek hatósági jogosítványai, de ezt inkább előnyként élik meg: ha hatóságként lépnének fel, azonnal jönne a hárítás, a visszakozás, és akkor nem tudnának segíteni. Jelzéssel élhetnek a Gyámhivatal vagy a Polgármesteri Hivatal felé, de saját maguktól nem intézkedhetnek. Az intézmény működésének az a lényege, hogy bizalmi kapcsolatot tudjanak kialakítani a családokkal, szülőkkel, s úgy próbáljanak segíteni.

Statisztikai adatok a családon belüli erőszakról

Egy reprezentatív kutatás adatai szerint Magyarországon legalább 400 000 nő, és a hozzájuk tartozó gyermek szenved el bántalmazást minden évben.

Minden ötödik nő olyan családban nőtt fel, ahol az apja verte az anyját.
A nők elleni erőszakos bűncselekmények 22 százalékát partnerük vagy volt partnerük követte el. A férfiakra vonatkozó hasonló adat 3 százalék.
A meggyilkolt nőknek több mint felét (volt) férjük vagy élettársuk ölte meg. Magyarországon minden héten legalább egy nőt meggyilkol férje vagy volt férje, élettársa vagy volt élettársa, barátja vagy volt barátja.
A nők 23 százaléka élt át legalább valamilyenfajta fizikai erőszakot jelenlegi vagy volt férfipartnere által. A testi erőszakot átélt nőket partnerük az esetek legkevesebb 7 százalékában szexuálisan is bántalmazta.
A nők átlag 35 verést szenvednek el mielőtt segítségért fordulnak, és akkor átlag 5-12 intézménynél, szervezetnél, hatóságnál kérnek segítséget az erőszak megállítása érdekében.
Azok a nők, akik 16 éves koruk előtt a szüleik közötti testi erőszak tanúi voltak, felnőttként kétszer olyan eséllyel kerültek maguk is fizikailag bántalmazó párkapcsolatba.
A feleségüket bántalmazó apák egyharmada a gyereke(ke)t is verte.
Azok a nők, akik 16 éves koruk előtt szexuális visszaélést szenvedtek el, felnőttként több mint kétszer olyan eséllyel kerültek bántalmazó párkapcsolatba, és négyszer olyan eséllyel váltak szexuális erőszak áldozatává.
A párkapcsolati erőszakban élő nők 43 százalékával 12 évesnél fiatalabb gyerek(ek) is élt(ek).

(Forrás: A nők joga)

No Comment

Minden vélemény számít!

Previous post

Húsz év: beiktatták Kósa Istvánt

Next post

Megújult a szanki könyvtár