A turizmusra és a helyi értékek kihasználására alapozva növelné Szank a helyi lakosság életminőségét. A több lábon álló program egyes elemei már megvalósultak, de a többi is több mint kósza gondolat. És nem feledkeztek meg a munkahelyteremtésről sem.

[list style=”1″ underline=”1″]

 

  • Méz és Meggyfesztivál

  • Felújított közösségi ház és rendezvényterem

  • Ízek Háza

  • Off road pálya

  • Kalandpark

  • Jurta sátras vendéglátás

[/list]

Honnan is kezdjük? Sajnos túlságosan sok a kiindulási pont. Kezdjük az idegenforgalommal? Kiskunmajsán, ha nincs a szakma és a köré épülő lelkes, civilekből álló csapat, nem beszélhetnénk ma idegenforgalomról: az önkormányzat megint csődöt mondott, se elképzelés, se koncepció. Nem más a helyzet a városfejlesztés területén sem: ad hoc módon készülnek a fejlesztési pályázatok, ami épp beesik az ablakon. Tudatos törekvésnek, célnak nyoma sincs. Gazdaságfejlesztés? Felesleges egy sort is írni róla, elég kiballagni az ipari parkba, és rögtön láthatjuk az eredményeket. Vagy válasszuk kiindulási pontként a volt posta épületét? Talán ez lenne a legjobb. A kiskunmajsai önkormányzat elárverezi a belvárosi ingatlant, az erről szóló döntés vitájában nyoma sincs annak, hogy elgondolkodtak volna azon, mire is lehetne használni.

Nem úgy Szankon. Persze nem a majsai volt posta épületén gondolkodtak el, de ott is van egy hasonló állapotban lévő ingatlan, amit az önkormányzat már csak raktárként használt, a volt patika épülete. A mai állapotában már nem annyira, de régen patinás épületet minden további nélkül árverésre bocsáthatták volna, de ennél jobbat gondoltak: a helyi értékek megőrzőjének és népszerűsítőjének alakítják át.

Azt persze Szankon sem gondolják, hogy az átalakítás tömegeket fog vonzani, de azt viszont igen, hogy az egymást kiegészítő fejlesztésekkel, kezdeményezésekkel ismertebbé tehető a település, és nem utolsó sorban az ott élők életminősége is pozitív irányba változhat.

A koncepció alapvetően erre épül: a helyben élők jussanak hozzá minél több, színvonalas szolgáltatáshoz, de ezek a szolgáltatások legyenek vonzóak az idegenforgalom számára is. Az elképzelés egyik már ismert eleme a Méz és Meggyfesztivál, amelyet már ötödik alkalommal fognak megrendezni június végén. Tulajdonképpen ennek egy kiegészítő elemeként is felfogható a már említett patika átalakítás, bár az elképzelések már túlléptek ezen a státuszon: – Az átépítés 9,5 millió forint pályázati forrásból fog megvalósulni – ezt már Patkós Zsolt, Szank polgármestere mondta lapunknak, aki szerint a legnehezebb az volt, hogy kitalálják, mi legyen a raktárként használt épület új funkciója. Miután ez meglett, már az alapkoncepciót is ki tudták találni: – Az alapkoncepció tulajdonképpen az – magyarázta Patkós Zsolt -, hogy legyen egy hely, ahol a fiatalok és az idősek össze tudnak jönni, legyen egy olyan tevékenység, amelyen keresztül az idősek át tudják adni ismereteiket, hagyományaikat és praktikáikat. Az Ízek Házában majd együtt készítik, állítják elő azokat a termékeket, legyen az lekvár, befőtt, savanyúság, bármi egyéb, ami egy-egy család receptgyűjteményében megtalálható.

Ezeket akár meg is vásárolhatják majd az érdeklődők, ahogy a manufaktúra gyártásban előállított konyakmeggyet is. – Az ötletet tulajdonképpen Kiskunmajsáról származik – mesélte a szanki polgármester -, ami ráadásul szervesen kapcsolódik a Méz és Meggyfesztiválhoz. De szeretnénk ennél is tovább lépni, a gyártást úgy képzeljük el, mint látványosságot, egy üvegfal mögül lehet majd nyomon követni a gyártási folyamatot. Ugyancsak a látványosságot fogja szolgálni a padlástérbe elhelyezésre kerülő égbelátó, amit egy helyi ezermester, Brunner Sándor készített.

Az Ízek Háza mellett ugyancsak kettős funkcióval rendelkezne a két tervbe vett elképzelés. Az egyik szerint négy darab jurta sátrat vásárolnának, amelyek táboroztatásra, nyári kikapcsolódásra épp úgy alkalmas lenne, mint szállásadásra, a másik szerint egy off road pálya épül a volt szeméttelepen és melllett: gyakorlatilag minden készen áll a pálya kialakítására, mivel a tereprendezést eleve úgy kérték, hogy az elképzelést később meg tudják valósítani.

A nagy ívű elképzeléseknek persze akkor van értelmük, ha a turisták is felfedezik maguknak Szankot. A kistérségen belül erre meg is lehet minden esély, hiszen az üdülőfalu vendégei számára alig néhány kilométer a Kiskunmajsa melletti település, ahhoz azonban, hogy erre a rövid távra is útra keljenek, kell még valami, ami Szankra csábíthatja őket.

Az egyik ilyen vonzerő lehet a történelmi emlékhelyek szerelmeseinek tervbe vett fejlesztése Szank határában. A Szankszállása néven ismert kun emlékhelyet a mai kor kívánalmainak megfelelve szeretnék kiépíteni. A befogadótér az interaktív ismeretszerzésre alapozna, amit egy skanzen-szerű kiépítéssel tennének teljessé úgy, hogy közben nyomon lehessen követni a folyamatos feltárás munkálatait.

A másik vonzerőt a megálmodott kalandpark megvalósítása jelenthetné, amelynek már a megvalósíthatósági tanulmánya is elkészült: – A park mintegy 25 millió forintba kerülne, és a különböző korosztályoknak különböző nehézségi fokozatú pályák lennének kiépítve – mutatja a terveket Patkós Zsolt, aki még azt is elmondta: gondolkodtak rajta, hogy szakaszosan valósítsák meg, de aztán úgy gondolták, teljes kiépítettséggel érdemes. – Alapvetően kistérségi szinten gondolkodunk róla, hiszen a kistérségből nem csupán az idegenforgalom révén ide érkező vendégek, de a családok, oktatási intézmények is hasznosan tölthetnék el szabad idejüket. Jelenleg a megvalósíthatóság formáit vizsgáljuk, azt követően lépünk tovább –  tette hozzá a szanki polgármester.

A koncepció talán legnagyobb beruházása az idén februárban átadott, de a szanki óvodások karácsonyi rendezvényével már tavaly karácsonykor használatba vett közösségi tere. A Szank Művelődési Ház és IKSZT felújítása a Darányi Ignác Terv 46 millió forintjából lett megvalósítva, de mivel a felújításhoz kapcsolták azoknak a tartalmaknak a beépítését is, amelynek segítségével az idősebb korosztály épp úgy otthon érezheti magát benne mint a fiatalabb, a szanki önkormányzatnak még hozzá kellett tennie az uniós és állami forrásokhoz. Így kapott például új homlokzatot az ingatlan, de ennek köszönhetően sikerült a mai kor követelményeinek megfelelő számítógépeket és szoftvereket is beszerezni.

Mindezek ellenére talán a tartalommal való feltöltés volt mégis a legnagyobb kihívás, amire Patkós Zsolt így emlékezett vissza: – Tulajdonképpen már 2010-ben megvolt a sikeres pályázatunk, de addig nem akartuk elkezdeni a beruházást, ameddig nem láttuk, milyen tartalommal töltsük fel a közösségi teret. Ez nem volt egyszerű feladat, hiszen a különböző korcsoportok másként tekintenek a közösségi házra. Az idősebbek inkább nosztalgiával, azt keresik benne, ami megvolt a 60-as-70-es években is, a fiatalabbaknak már inkább a modern eszközök megléte a fontos, a technikai környezet, a wifi, az internet, legyen zene. A középkorúak örülnek, ha szép, esztétikus, sok funkciós a közösségi tér, de ők arra is érzékenyek, hogy a befektetett anyagiak megtérüljenek kihasználtságban, látogatottságban. Ezeket a szempontokat is figyelembe véve tavaly nyáron már láttuk, hogy milyen fejlesztésekre lenne igény és persze lehetőség.

A felújítás eredménye egy modern, 500 négyzetmeteres közösségi tér lett, amelynek ékköve a 102 fő befogadására alkalmas rendezvényterem hangtechnikával, wifivel, projektorral – amit képzések, konferenciák, rendezvények megtartásán kívül akár úgy is bérbe lehet venni, hogy a művelődési ház komplett terítéket tud biztosítani.

A rendezvényterem mellett foglalkoztató terem, oktató terem, informatikai terem várja a vendégeket,  ez utóbbi érdekessége, hogy még arra is ügyeltek, hogy legyen egy számítógép elkülönítve, amelyen személyes ügyeket lehet intézni. A felújított művelődési házzal értéket szeretnének közvetíteni, ezért csak olyan termékeket engednek be, amelyeknek van valamilyen esztétikai értéke: a bugyiárusítás szóba sem jöhet. És még így is van élet: a munkatársak arról meséltek a Kunsági Hírlapnak,  hogy a szankiak most kezdenek rácsodálkozni, mennyivel pezsgőbb, pörgősebb lehet az élet egy jó közösségi térrel; kezdenek rendszeresen bejárni, amiben persze az is segít, hogy most már rendszeresek a programok. Amelyekre úgy tekintenek Szankon, mint amikből újabb ötleteket, fejlesztéseket, igényeket lehet generálni.

Azzal azonban Patkós Zsolt is tisztában van, hogy mint minden településen, Szankon is a munkahelyek jelentik a legfontosabb, megoldásra váró problémát. Az idegenforgalomra, helyi értékekre alapozó elképzelés már megvan, a több lábon álló településfejlesztés világos célokat fogalmaz meg. Mit sem érnek ezek az elképzelések viszont, ha a település nem tudja megtartani lakosságát, nem tud biztos megélhetést nyújtani. Mondanunk sem kell, Szanknak már erre is van elképzelése, amivel viszont bővebben csak akkor érdemes foglalkozni, ha van reális esélye a megvalósulásnak. Annyi azonban így is látszódik: a célok megfogalmazásában, az odáig vezető út átgondolásában, a koncepciókban való gondolkodásban az utóbbi néhány évben Szank messze beelőzte az ötször nagyobb Majsát. Pedig Kiskunmajsának is meglennének a lehetőségei.  Ideje lenne váltani.

1 Comment

  1. jún 29, 2013 at 01:00 — Válasz

    Példaértékű!!!!!!! Kiskunmajsa környező települései nemcsak szavakba öntik a helyi értékek, megbecsülését, hanem tettekben is kifejezik! Szívből gratulálok! Itt élek Kiskunmajsán, de sokkal inkább érzem otthonomnak Szankot, Csólyospálost, Jászszentlászlót, Bugacot és sorolhatnám.

Minden vélemény számít!

Previous post

Az arcokra volt írva minden a bodoglári traktorfesztiválon

Next post

Csík Tóni bácsi a városra hagyná gyűjteményét