Hamarosan már a mintatermékek is elkészülnek, a gazdaságfejlesztést prioritásként kezelő forrásbeállítással a támogatás lehívása is biztosra vehető.

Szankon is prioritás természetesen a gazdaságfejlesztés és mun­ka­helyteremtés, s a többi telepü­léshez hasonlóan, itt is folyamatosan kutatják, keresik azokat a le­hetőségeket, amelyek megvalósításával teljesíthetőek ezek az önkormányzati célkitűzések.
Ez nem egyszerű feladat, hisz­en a fejlesztéseknek alkalmazkodniuk kell a település jellegéhez, forrást kell hozzájuk szerezni, s az sem árt, ha van annyi innováció bennük, amivel a potenciális befektetők érdeklődését fel lehet kelteni, és pályázati támogatást lehet hozzájuk lehívni.

Ezt a sokismeretlenes egyenletet oldaná meg Szank elképzelésével, amely egy innovatív mező­gazdasági technológián alapulna, a pi-technológiás növénytermesztésen.
Az idén télen Szank település képviseletében Patkós Zsolt polgármester is részt vett azokon a rendezvé­nyeken, melyeken a pi-technológiás növénytermesztés magyarországi apostola, Dr. Fülöp László mutatta be a technológia jótékony hatását a termés nagysá­gára és minőségére vonatkozóan, valamint a termőföldre gyakorolt pozitív hatását.
A Fülöp professzor által kifej­lesztett növénytermesztési technológia felkeltette a megyei önkormányzat figyelmét is, ők már ta­valy februárban arról döntöttek, hogy a pi-technológia a kiemelt megyei programok közé kerüljön. A megyei döntés azt jelenti, hogy mint támogatott, gazdaság­élén­kítő elképzelésre könnyebb lesz a későbbiekben támogatást szerezni, s a technológiára építve további elképzeléseket megvalósítani.

Gyakorlatilag ezen az úton indult el Szank önkormányzata. A bemutató rendezvényeket köve­tő­en Patkós Zsolt, már idén februárban, fórumot szervezett a szanki gazdáknak, ahol megismerkedhettek magával a pi vízzel, annak termőföldre gyakorolt hatásával, illetve a pi vizen alapuló komplex biológiai termelésmóddal.

A fórum előadói arról számoltak be, hogy a technológia alkal­ma­zásával valóban nőtt a termés­hozamuk, a termésük minősége, akár szántóföldi kultúráról volt szó, akár zöldségről, gyümölcsről. A múlt héten Vakulya Istvánnál, félegyházi termelőnél járt Patkós Zsolt, a 800 hektáron gazdálkodó gazda 3 év alatt megduplázta a terméshozamot hektároként a technológia alkalmazásával, de az is rendkívül fontos, hogy a talaj­minőség is nagy mértékben javult a vízmegtartó képesség erősö­dé­sével.

Ez utóbbi azért lényeges, mert a “pi-technológiás” növényter­mesztéssel a homokos talajú Kiskunság termőképessége növelhető – ebből indult ki a megyei önkormányzat is gazdaságfejlesztést támogató döntésével -, ami a helyi gazdáknak jelenthet biztosabb megélhetést a nagyobb jövedelem megszerzésével. Másrészt ez a szanki elképzelés egyik lába is, amely a feldolgozó üzem működé­séhez szükséges, így rendkívül fontos, hogy elegendő pi-technológiával előállított termés álljon rendelkezésre. A februári fórum ezt segítette, valamint az az azóta be­szerzett pi vizet előállító berendezés is, amellyel pi vizet állítanak elő a gazdáknak Szankon, s amely­ből ingyen vihetnek magukkal annyit, amennyire szükségük van. Ehhez annyi vállalást kell tenniük, hogy alkalmazzák a technológiát – amihez a szanki önkormányzat biztosít tájékoztató anyagokat -, valamint megvásárolják hozzá az Akane biológiai hozamfokozót, hiszen, ahogy már említettük, ez egy komplex, az alkotóelemek – pi víz, hozamfokozó, biológia trágyák – egymást erősítő rendszere.

A pi-technológiával megtermelt zöldségből, gyümölcsből készítenének konzervet a szanki feldolgozó üzemben. Ezen nem hagyományos konzervet kell érteni – tudtuk meg Patkós Zsolttól -, hanem a “pi–technológiás” zöldség és gyümölcs pi vízben történő konzerválását. A pi vízben 55 fokon lehet úgy konzerválni a terméseket tartósítószer nélkül, hogy azok eredeti ízüket megtartva kor­látlan ideig megőrzik minő­ségüket, ha nincsenek napfénynek kitéve.

A kiskőrösi konzervgyárral már meg is állapodtak hogy a “pi-technológiás” termésekből nyár elején és az ősszel elkészítik a technológia szerinti mitatermékeket, amelyeket már tudnak minő­síttetni a szükséges engedélyek beszerzéséhez. Ezzel párhuzamo­san a feldolgozó üzem megvalósításán is dolgoznak, a járásba ér­kező TOP-os ( Terület-és Településfejlesztési Operatív Prog­ram) források lehívásában az üzem Szank elsődleges prioritása – aminek forrásigénye a TOP források elosztásának metódusát figyelembe véve majdnem biztos, hogy meg is fog érkezni a településre.

A feldolgozó egy tonna / óra kapacitású konzervüzem lesz – tudtuk meg Patkós Zsolttól -, körülbelül 500 négyzetméteres üzemterülettel, 1000 négyzetméteres raktárbázissal és 500 négyzetméteres hűtőházzal.

A technológia megreformálhatja a piacot, s úgy néz ki, erre az innovatív technológiára építve kezdett el a szanki településvezetés építkezni az informálódástól, gazdák tájékoztatásától, bevo­ná­sától kezdve a technológia megismerésének, alkalmazás-feltételeinek biztosításán keresztül a végcélig, a feldolgozó konzervüzem létesítéséig.

No Comment

Minden vélemény számít!

Previous post

Állati maradványok a zártkertekben

Next post

Elmarad a Mókusok meccse