Volt szülinapi meglepetés is: megkeresték a legelső bölcsődéseket, akiket az ünnepségen köszöntöttek

– Képzeld, az első bölcsiseket is felköszöntötték ma a bölcsiben. – Milyen első bölcsiseket? – Hát akik először jártak a majsai bölcsődébe, délelőtt volt az ünnepség.

 Valami ilyesmi párbeszéd hangzott el szombat este a szanki meggyfesztiválon, nem véletlen kiemelve a délelőtti születésnap talán legszebb pillanatát: amikor a Ciróka Bölcsőde vezetője, Váradiné Balogh Piroska megkérte a hatvan évvel ezelőtti bölcsődéseket, hogy fáradjanak ki egy szál virágért, szinte megállt a levegő a bölcsőde udvarán: a meglepetés, a meghatottság egyszerre volt jelen abban a pillanatban, s miközben a napfényes udvar egyik oldalán az első bölcsődéseket köszöntötték, a másik oldalán ott játszottak a mostani apróságok.

Ha ez is volt az egyik legfelemelőbb pillanat, az ünnepség további része is bővelkedett szépségben és izgalomban. A rögtönzött kis kiállításon például az elmúlt hatvan év gyermekjátékait és szakkönyveit mutatták be, a bölcsőde falára kihelyezett fényképeken az egyes korszakok csoportképeit és dokumentumait lehetett nézegetni: volt aki saját magát, más a gyermekét, unokáját fedezte fel mosolyogva a fotókon, de olyan is volt, aki azon mosolygott, hatvan évvel ezelőtt államosítással kezdődött a majsai bölcsőde története, és most megint az államosítással van tele minden…

A kezdetek

[list style=”1″ underline=”1″]
  • Az első magyar bölcsőde után 101 évvel nyílt Majsán is bölcsi

  • Az 1800-as években a kéthetes csecsemőket is gondozásba adták

  • A majsai bölcsőde az első években csak 9 hónapot volt nyitva

[/list]

A kiskunmajsai bölcsőde alapítása Dr. Nagy Márton nevéhez fűződik, a kezdetekről a bölcsőde volt vezetője, Balogh Lászlóné Klárika néni beszélt az ünnepségen megjelenteknek:

 

A bölcsőde beindítása a mezőgazdasági termelő szövetkezet indítványozásának köszönhető, amit a helyi Községi Tanács hozott létre napi 12 óra nyitva tartással. A fellelhető iratok szerint Kiskunmajsán a bölcsőde működésének kezdeti ideje 1953. márciusára tehető. A bölcsőde 25 férőhellyel és 9 fős alkalmazotti létszámmal idény jelleggel, márciustól november végéig 9 hónapot üzemelt. 1955-től már 35 férőhelyes volt a bölcsőde, igazodva a megnövekedett igényekhez: a mezőgazdaságban dolgozó anyák mellett az egyéb foglalkozású édesanyák is szerették volna igénybe venni a bölcsődét, de ebben a korszakban az állami gondozott gyerekeket is elhelyezték a bölcsődékben, amely szinte a családot adta számukra.

 A kiskunmajsai – és minden más magyarországi – bölcsőde létrejötte szinte pontosan 100 évre korábbra nyúlik vissza, amikor Pesten megnyílt a Pesti Első Bölcsőde. Erről Váradiné Balogh Piroska beszélt, felidézve az 1852. április 21-ei nyitás jelentőségét a gyermeknevelésben. Az első intézmény alapszabálya még inkább a polgárságnak íródott “Intézetünk feladata, józan és becsületes szülők csecsemőit – míg azok munkáikat végzik – ápolni, tartani és így családi jobblétüket előmozdítani”

A nyitást követően alig néhány év telt el, és már egy fiókbölcsődét is nyitottak Terézvárosban. A szűkös megélhetés miatt egyre többen vitték volna bölcsődébe gyermeküket, amelynek nyitva tartása abszolút a munkába járáshoz igazodott: reggel 5 órától már nyitva volt, egészen este hétig. Az akkori alapszabály már érzehetően más társadalmi rétegnek íródott: “Szegény, lakáson kívül dolgozó szülők kisdedeit a 4. évig fölnevelni, s őket a nélkülözés, baj és betegségtől gondos felügyelettel és ápolással megóvni”. A négy éves kor mai szemmel kicsit furcsának hat, de képzeljük el: a nőknek már két héttel a szülés után dolgozniuk kellett, így a kéthetes kis csecsemők is a bölcsődékbe kerültek.

A sorbiliztetéstől az egyéniség felfedezéséig

[list style=”1″ underline=”1″]
  • A szocialista gyermekeszmény

  • Az anyák bejártak a majsai bölcsibe a kicsiket megszoptatni

  • Államosított polgári házból lett Majsán bölcsőde

[/list]

Váradiné Balogh Piroska bölcsődetörténeti kis összefoglalója szerint érdemi változás a világháborúk megpróbáltatásait követően következett be a nők anyasághoz való jogának biztosításával – bár az ötvenes években is már két hónapos korban kezdődött a közösségi életkezdés. Ekkor már a szocialista nevelés eszménye dívott: a mielőbbi közösséghez való szoktatás fontossága, és annak hangsúlyozása, hogy az intézményi nevelés mindig magasabb színvonalú ellátást képest biztosítani az otthoninál. “Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsőség” – hangzott az akkori jelszó, a Ratkó-gyerekeknek sorra nyíltak a bölcsődék intézményekből, államosított lakásokból, házakból.

 A kiskunmajsai bölcsőde is egy államosított magánlakásból lett kialakítva, a több mint 100 éves épület 2 szobából, konyhából, éléskamrából, pincéből, több melléképületből és udvarból állt. Klárika néni, aki 1957-ben került a majsai bölcsődébe, majd 1962-től lett a vezetője, még találkozott az eredeti tulajdonos fiával: mint azt beszédében is említette, az 1970-es években a Járási Hivatal küldte ki az érintésvédelmi szakembert a kiskunfélegyházi kórháztól ellenőrzésre, az akkor ötvenes éveiben járó férfi bemutatkozott, majd azt mondta: akkor nagyon fájt, amikor elvették a házuk, de most mégis örül, mert nemes célt szolgál az egykori házuk.

A kiskunmajsai bölcsőde működése kezdetben abszolút igazodott a mezőgazdaságban dolgozókhoz – mesélte tovább a bölcsőde történetét Klárika néni -, a kicsik nagy része már reggel 6 órakor bent volt az intézményben. Az anyák napközben bejártak a csecsemőjüket megszoptatni, már akit elengedtek a munkahelyéről. A gyerekeket ez lelkileg, egészségileg igen megviselte, de akkoriban az ellátás körülményei ilyenek voltak: jellemző, hogy kezdetben az utcáról hordták be az ivóvizet, később  az udvaron fúrt kút szolgáltatta.

Kiállítás a korabeli emlékekből

A felnőtteknek akkor az udvaron volt WC létesítve, a bölcsődések természetesen biliztek. Váradiné Balogh Piroska a gondozásban végbe ment változásokról szólva hozta fel példaként, hogyan ment a hatvanas években a biliztetés: az egész csoportnak egyszerre kellett leülnie a bilire, akár szüksége volt, akár nem, és addig ültek rajta, amíg nem produkáltak valamit – ma már ezt nevezi a szakirodalom a személytelen bölcsődei munka gyakorlatának, ez alakult át később személyre szabottá, ahol az egyes gyerekek szükségleteit a nevelő személyes kapcsolatával próbálták kielégíteni, majd később, a reformpedagógia megjelenésével a gyerekek egyénisége, egyéni különbségei kerültek a középpontba.

A nevelésmódszertan átalakulásával párhuzamosan a bölcsőde is egyre modernebb lett: a mai gyerekek már összkomfortos körülmények közé mehetnek, és megjelenésében is egy modern intézmény lett időközben a kiskunmajsai bölcsőde. A rendszerváltozást követően az állami és önkormányzati szerepvállalással párhuzamosan a szülői és civil jelenlét is erősödött, mely létrehozta a Majsai Ciróka Alapitvány A Bölcsődés Gyermekekért szervezetet, amelyen keresztül több pályázatot is sikerült lehívni. A pályázati sikerek és az uniós pénzek segítségével 60 évvel a kiskunmajsai bölcsőde születése után egy modern, gyermekbarát intézménybe érkezhetnek az apróságok reggelente.

Az első bölcsődések

Patyi Piroska, Csáki István, Csáki János, Tóth József, Adanoski Lőrinc, Vékony Bella, Gróf László, Lajos Zsuzsa, Barcsik Sándor, Olasz János, Kuklis Irma, Tóth Endre, A. Tóth János, Terbe Ibolya, Mari Mariska, V. Tóth Marika, Czinkóczi Klára, Szondi Ildikó, Görög Zoltán, Juhász Ágnes, Vadkerti Tóth József, Szombati Sándor

No Comment

Minden vélemény számít!

Previous post

Ötven millió forint az 56-os Múzeum felújítására

Next post

Először mondták ki testületi ülésen az adómutyi összetételt