Az önkormányzati választásokat követően, immár az új képviselő-testület tett feljelentést hivatali hatalommal visszaélés és hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt 2010. novemberében. A feljelentésre azt követően került sor, hogy kiderült: az ipari park előző ciklusban kedvezményesen értékesített területeit a vásárlók jelzáloggal terhelték meg, akik a beruházások elmaradását követően nem egyenlítették ki vételárkedvezményüket.

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozása vádemelési javaslattal zárult, melyet követően emelt vádat a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Kiskunmajsa korábbi polgármestere, Terbe Zoltán ellen.

A büntetőper első tárgyalási napjára kedden, szeptember 25-én került sor a Kecskeméti Törvényszéken: a vád szerint a korábbi polgármester, jelenleg önkormányzati képviselő Terbe Zoltán egymillió forintos vagyoni hárányt okozott Kiskunmajsának, hivatalos személyként, polgármesterként a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kötelességét megszegte, hivatali helyzetével visszaélt és azért, hogy a tulajdonában lévő kft. jogtalan előnyhöz – hitelhez – jusson a képviselő-testület döntési jogosultságát kikerülve közreműködött az ingatlan elidegenítésében.

A vádirat szerint a kiskunmajsai képviselő-testület 2006-ban értékesített az ipari parkból 6894 négyzetméter nagyságú területet egy fóti székhelyű kft. részére. A Kft. korábban már tartós üzleti kapcsolatban állt a vádlott által irányított kft-vel, pellet kereskedelemmel foglalkoztak. Tervezték, hogy szilárd biomassza-termelő üzemet kellene létrehozni, az ehhez szükséges kiskunmjasai területtel kapcsolatos tárgyalásokon a vádlott járt el.

A szerződés megkötésére 2007. február 8-án került sor, amikor már az eladó önkormányzat részéről polgármesterként a vádlott írta alá a szerződést.

Az ingatlan vételára bruttó 1.075.464 forint volt, amelyből 551.520 forint támogatást adott a kiskunmajsai önkormányzat. A vevő vállalta, hogy a területen szilárd biomassza feldolgozó üzemet létesít, azt 2008. december 30-ig beindítja és az üzemben legalább 3 fő számára munkahelyet biztosít. Amennyiben a működési engedély beszerzésétől számított 5 éven keresztül nem tesz eleget kötelezettségének, úgy az önkormányzati támogatást visszafizeti. A szerződésben az eladó önkormányzat javára határozott időtartamra, 2009. január 31-ig visszavásárlási jogot alapítottak arra az esetre, ha 2008. december 31-ig a beruházás működési engedéllyel nem rendelkezik.

A beruházásból ténylegesen semmi sem valósult meg, mert a Kft. képviselője úgy döntött, hogy cége a továbbiakban nem termeléssel, kereskedelemmel, hanem pályázatíró és tervező tevékenységgel kíván foglalkozni. 2009. februárjától a Kft. képviselője rendszeresen jelezte üzleti partnerének, hogy a kiskunmajsai ingatlanra nincs szüksége, azt nem kívánja hasznosítani.

A Terbe Zoltán által vezetett Kft. számára 2009. júliusában 11.000.000 forint összegű hitelre volt szüksége, ennek érdekében az egyik takarékszövetkezetet kereste meg. A takarékszövetkezet a kölcsön nyújtását ingatlanfedezethez kötötte, így a vádlott kezdeményezésére az ipari parkban lévő területről szakvéleményt készítettek és az ingatlan értékét 28.000.000 forintban állapították meg. Az értékbecslés birtokában a vádlott 2009. július 27. napi dátummal hitelkérelmet nyújtott be a takarékszövetkezethez.

A Kft. részére ezzel egyidőben vevőt keresett a vádlott, felvette a kapcsolatot egy Baranya megyei Kft. vezetőjével, illetve annak fiával, közülük az utóbbi vállalkozott az ingatlan megvásárlására.

Anélkül, hogy az eladó találkozott volna a vevővel, a vádlott egy ügyvéddel 2009. július 28. napi keltezéssel elkészíttette az adás-vételi szerződést, mely szerint a vevő 500.000 forint vételárért vásárolta meg a területet. Ugyanezen a napon megállapodás is készült a két Kft. között: a vevő vállalja a korábban a ki nem fizetett eredeti tulajdonszerzésből származó illeték-fizetési kötelezettséget, átvállal minden kötelezettséget. Rögzítették, hogy az ingatlanra vonatkozó adás-vételi szerződés kizárólag ezen megállapodással együtt érvényes.

A szerződésben foglaltakkal ellentétben a ki nem fizetett, az APEH által már 2007. május 22. napján fizetési meghagyással érvényesíteni kívánt tulajdonszerzési illeték utólagos megfizetését az ugyancsak 2009. július 28-án kelt nyilatkozattal a vádlott vállalta magára. Az illeték megfizetésére nem került sor.

Az ingatlan-nyilvántartásban a vevő tulajdonjogát 2009. augusztus 10-én jegyezték be. A Baranya megyei  cégvezető az immár a cége tulajdonában lévő ingatlant hajlandó volt a vádlott által képviselt kft. takarékszövetkezeti hitelkérelméhez zálogként fedezetül adni, így a pénzintézet 2009. szeptember 7-én szabad felhasználású jelzáloghitelként, 11 millió forintnak megfelelő svájci frank alapú hitelt nyújtott Terbe Zoltán cégének. Ugyanezen a napon pedig a terület új tulajdonosa 86 ezer svájci frank keretösszeg erejéig jelzálogjogot biztosított a takarékszövetkezet javára.

 – A jelzálogjog szerződés hátterében az állt, hogy a vádlott cége felé tartozása volt az ingatlant megszerző kft-nek is. A tartozást pedig ezzel a szerződéssel kompenzálták – mondta dr. Praveczki Magdolna ügyész Surányiné dr Pólik Edina bírói tanácsa előtt a tárgyaláson a Kecskeméti Hírhatár beszámolója szerint.

A vádirat szerint az önkormányzat nem állt jogviszonyban a vevővel, az utóbbi társaság ingatlanának jelentős jelzálogjoggal való megterhelése az önkormányzatnak a meg nem valósult beruházásból folyó vagyoni igényének érvényesítése lehetetlenné vált.

Vádiratában az ügyészség végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. Terbe Zoltán a tárgyalásról tudósító Kecskeméti Hírhatár szerint nem tett szóbeli vallomást.  A bírónőnek átadott írásos vallomásában ártatlannak vallotta magát, és azt is vitatta, hogy kár keletkezett volna.

A büntetőper december 11-én folytatódik a tanuk, köztük az előző polgármester, Faludi Tamás meghallgatásával.

(Kecskeméti Hírhatár / Kunsági Hírlap)

No Comment

Minden vélemény számít!

Previous post

Együtt megélt történelem

Next post

Elhagytak egy markolót a Sipos-malomnál